Nagykanizsa mai területén az évszázadok folyamán több vár is állott, azonban csupán kettő érdemes említésre. Az első Kanizsaszeg vára, mely egyszerű lakótornyos palánkvár volt, és vélhetően a 13. század közepén Kanizsaszegi Eynard ispán építtette. A második az Európa hírű végvárként ismert Kanizsa vára, melyet a nagyhatalmú Kanizsai család emeltetett valamikor a 14. század végén. A Kanizsa folyó mocsaras völgyében emelet várkastély, a mai Vár úti ipartelep szélére épült, északabbra Kanizsaszeg várától, mely aztán jelentéktelenné vált és romba dőlt.

A várkastély

1393 decemberében már biztosan állt Kanizsai Miklós tárnokmester által építtetett főnemesi rezidencia, hiszen Luxemburgi Zsigmond itt búcsúztatta az óévet. Bár Kanizsa folyó hadászatilag is jól védhető mocsaras völgyének magaslatán állt a vár, az inkább volt főúri székhely. 36 x 38 méteres szabálytalan négyszög alapú épület volt, melyet a mocsárba bevert cölöpökre fektették a mészkőlapokra emeltek téglából. A homlokzatát sűrű támpillérsor övezte, míg bejárata kőből készült kaputorony volt.

14. század vége - Szabó Norbert és Vörös Gábor

A vár

1540-től, a már Nádasdy birtokába került négytornyú várkastélyt fokozatosan földből és fából épült középső és a külső várral bővítették. Mindez a török támadásaival vált egyre fontosabbá, azzal együtt is, hogy a vár legfőbb védelmét a széles és mély mocsár jelentette, amin keresztül sem a támadók és azok ágyúinak golyói nem jutottak át. Speciasasa nápolyi hadépítész terveinek felhasználásával lassan, de folyt az építkezés, melynek azonban Nádasdy Tamás halála véget vetett.

16. század közepe - Bogdány Viktor

A végvár

1566-ban Nádasdy özvegye Kanizsai Orsolya elcserélte a várat, mely így az udvari haditanács fennhatósága alá került, és a Balaton-Dráva közti főkapitányság központja lett. Ekkorra már Szigetvár is elesett, így Kanizsa a végvárrendszer részévé vált. 1569-ban Ferabosco vezetésével megindult a vár megerősítése, aminek eredményeképp kapta meg az olaszbástyákkal megerősített ötszögletű formáját. Az erődítményeket azonban a felrobbant puskaporos torony, majd egy földrengés tépázta meg.

17. század eleje - Kőnig Ferenc

A város

1600 októberében, mire török kézre került a vár, az már jelentősen leromlott, a város pedig teljesen megsemmisült. Így a tartományi központtá tett várat nem csak megerősítettek, de át is építettek. Szükség volt erre azért is, mert a vár két udvarát ekkor már a lakosság is elfoglalta. Emeletes házak, gazdasági épületek mellett két fürdő, iskola, számos bolt és börtön, valamint dzsámi, kolostorok és minaretek álltak a két udvarból álló várban, mely kiterjedése ekkor elérte már a 200 holdat.

17. század vége

A vég

1690-ben bár sikerült ostrom nélkül visszaszerezni, de hadászati jelentősége már nem volt. 1702-ben aztán a Habsburg udvar döntött a lerombolásáról, hasonlóképp más magyar várakéhoz. A vár lerombolásához számos megye jobbágyrobotját használták fel és majd két évig tartott, ugyanis a mocsarakkal körülvett vár teljes elpusztításához a mocsarakat is ki kellett szárítani.

Forrás és további részletek

	Olvasnivaló A vár építési korszakai, A virtuális vár, Kanizsa vára
	Mozgókép Kanizsa vára

[vissza]