A 15. század előtti földrajzi leírásokban még nem tűntek fel Dél-Zala települései, ezek csak a század végén jelentek meg, Zalavár és Buzádsziget személyében. Ez utóbbi az, mely Nemhti, a mai Lenti mellett megjelenik ezen az 1528-as tréképen. Érdekessége a térképnek, hogy Kanizsa nem szerepel a rajta, pedig már ekkor a régió jelentős vára volt.

Ezen az 1570-es tréképen már jelzik Kanizsát Buzádsziget és Zalavár mellett, bár ez utóbbi várat körülölelő Sala, avagy Zala folyó valamiért nem a Balatonba, hanem a Drávába ömlik. A térképnek nem csak az egy érdekessége, hiszen a tájolása sem a ma megszokott északi, és az arányok is erősen torzítottak. Azonban a szélesebb régió neve feltűnik rajta: Pannónia.

Ezen az 1662-os térképen Stájerországhoz tartozó terültnek jelölik Dél-Zalát, és különlegessége még, hogy a Kanizsán áthaladó folyónak ábrázolja a Zalát. Feltűnik rajta már Zrinyivár, a Mura és a Dráva összefolyásában. Méreténél jelentősebb részletezettséggel ábrázolják, ami nem véletlen, hiszen épp egy évvel a térkép megjelenése előtt építette Zrinyi Miklós a török megfékezésére, a Muraköz védelmére.

Ezen az 1684-es a tréképen a Zala már a Balatonba ömlik, és feltűnik a Kerka folyó Szécsiszigettel és Lentivel. Ábrázolásra kerül még Kányavár és Kiskomárom is. A terület itt már Zalának, avagy Zaladiensisnek van jelölve. Érdekessége még a tréképnek a Muráig húzódó mocsaras terület a Kanizsa folyó mentén. Ez a részletesség ugyan túlzó, de az itt először megjelenő dombok együtt jól mutatják a természeti környezet jelentőségét.