Kis-Balaton

A Kis-Balaton hazánk egyik európai jelentőségű, a Ramsari egyezmény védelme alá tartozó különlegessége, mely páratlan madárvilága és természeti szépsége mellett történetével is érdeklődésre tarthat számot.

Háborítatlanul

A Kis-Balaton a 18. század végéig a Balaton része volt, annak legnagyobb öble. A Zala folyó a Zala berek mocsaras vidékén át kanyarogva Zalavár alatt ömlött a tóba. Ekkor még nem is kapott külön nevet a terület, hanem csak a 19. század végére, amikor a Balaton vízszintje alacsonyabb és szabályzott lett a Sió megépítését követően, s így a terület magasabban fekvő részei szárazra kerültek és vizet csak a Zala áradásakor kapott. Érdekesség, hogy ekkor majd a felére csökkent a Balaton vízszintje és ekkor már nem volt sziget sem Szigliget, sem Tihany, sem Fonyód.

1869 - II. katonai felmérés

Lecsapolva

A Zala alsó szakaszának árvizei folyamatos problémát jelentetettek, így a 19. század második felében új medret ástak a Zalának szárazra került egykori Kis-balatoni öblön át. Azonban ez és a közben épülő gátak sem voltak elegendőek, így az 1921-ben megalakult Kis-Balaton Lecsapoló Társulat a Zalát töltések közé fogták, majd csatorna rendszer építettek ki, hogy a vízellátástól elszakított mocsárvilágot lecsapolják és mezőgazdaságilag hasznosítsák. Ez azonban a mélyen fekvő területeken nem vezetett eredményre, így ott a megmaradt 1.400 hektáron létrehozták a Kis-Balaton rezervátumot, melyet 1951-ben védelem alá is helyeztek.

Szárazon

A Kis-Balaton lecsapolása közel sem hozta meg a kívánt eredményét, sőt komoly természeti problémákat okozott. Egyfelől a mocsárvilág biztosította élőhely megszűnése miatt károsodott a flóra és a fauna is. Másfelől károsodott a Balaton vízminősége is a tóba közvetlenül, szűrés nélkül beleömlő Zala miatt, ami már nemzetgazdasági szintű gondot okozott.

2010 - Google műholdfelvétel

Szabályozva

Elkerülendő az ökológiai katasztrófát a 20. század végén kidolgozták és elkezdték a Kis-Balaton újbóli mesterséges elárasztását és a mocsárvilág reha­bi­li­tá­ci­óját, hogy létrehozzák a majd 200 évvel ezelőtti állapothoz hasonló vi­szonyokat. A munka több lépésében készült el. Először a Hídvégi tavat alakították ki, majd a Fenéki tó elárasztása következett, miközben a Zala vizét tervezett módon vezették végig a területen. Mindez biztosította a Balaton vízminőségét és egy páratlan vizivilágot hozott létre, ami igazi madárparadicsom lett.

Érdekesség

1776-os jóváhagyott terv a Balaton lecsapolására

Forrás és további részletek

	Olvasnivaló Kis-Balaton, BfNP, Wikipédia

[vissza]