Erdővédelem

Főmenü

.................................................

Erdővédelem

Dél-Zalában hazánk egyik legerdősebb területe, így az erdő védelme kiemelten fontos ezen a tájon is. Hiszen az erdő nem fák összessége, hanem egy igen fejlett életközösség, mely magában foglalja a talaj mikroorganizmusait, a földfelszínen moháit, gombáit, a lágy- és fás szárú növényeket,valamint az itt élő állatvilágot is, a szarvasbogártól a harkályon át a vaddisznóig. Mindemellett az erdő a Föld legnagyobb szén-dioxid megkötője és oxigén termelője, s így az emberi létezés egyik alapja is. Ahogy nem elhanyagolható nyersanyag és táplálék termő képességén túl jóléti, sportolási, egészségmegőrző vagy épp kulturális hatása is (lásd az erdő szerepeit).

Erdővédelmi Hálózat

A múlt század nyolcvanas éveiben, elsődlegesen a légszennyezés miatt kialakult jelentős erdőkárok miatt európai együttműködési program indult az erdők állapotának felmérésére. Ehhez csatlakozott hazánk is és indította be erdővédelmi hálózatát.

I. szint – Nagyterületű kárfelvétel
Az 1987-ben indult a program célja a rendszeres és átfogó adatgyűjtés az erdőket érintő károsodásokról, megbetegedésekről. Ennek alapja az erdőterületeken kialakított 16 x 16 kilométeres rácshálózat, s ennek jelölt pontjaiban történő időszakos lombkoronájának állapot felmérés. A fák állapotával ugyanis a legszorosabb összefüggést annak lombkoronája mutatja.

II. szint – Intenzív monitoring
1993-ban indult a következő erdővédelmi szint, hogy jellemző erdőterületeken részletes adatgyűjtésre és elemzésre is lehetőség nyíljon az erdők egészségi állapotára vonatkozóan. Ide tartoznak a lombkorona, a levelek, a kéreg, stb. vizsgálata mellett a talaj, a csapadék, a légszennyezés, a elemzése is.

Szentpéterföldei intenzív monitoring mintaterület

Az ország 16 intenzív monitoring területe közül 14-ként, 1990 szeptemberében indították el az M17-es jelűt a Szentpéterfölde határában fekvő 80 éves bükkösben. A negyed hektáros területen a bükk elegyfái a kocsánytalan tölgy és a gyertyán. Klímájának jellemzője az átlagos 10 °C-s hőmérséklet és az éves 600 mm-et meghaladó csapadék. Ez utóbbi azért is fontos, mert a területnek a csapadék az egyetlen vízellátási lehetősége, növényzet kizárólag a talaj által tárolt vízkészlettel rendelkezik.