Zrínyiek

Mind a horvátok, mind a magyarok magukénak érzik a Zrínyieket, kik valóban büszkeségei mindkét nemzetnek. Dalmáciából származó horvát nemesi család volt, kik elsődlegesen a törökkel vívott harcokban szereztek dicsőséget, majd buktak el a Habsburg trónnal vívott küzdelmeikben.

Zrínyi Miklós (1508-1566), a szigetvári hős korában érte el a család dicsőségének csúcsát. Birtokai szinte egész Horvátországra és Magyarországra is kiterjedtek. Horvát bán volt és a Dunától délre eső területek főkapitánya. Szigetváron vesztette életét, s bár a török elfoglalta a várat, de hősiessége messze földön ismerté tette a "horvát Leonidászt".

Zrínyi Miklós (1620-1664) a költő és hadvezér, Zala és Somogy vármegyék főispánja. Pázmány Péter tanítványa volt és az Az török áfium ellen való orvosság című röpirata és a dédapját megéneklő Szigeti veszedelem című eposza mellett a török ellen küzdelmeiről ismerjük. Ezeket visszhangozta Európa is és majd' minden uralkodó kitüntette a "magyar Marst".

Zrínyi Péter (1621-1671) bátyja halála után költözött Csáktornyára, majd lett Dalmácia után Horvátország és Szlavónia bánja is. Németellenessége köztudott volt - amit csak a törökök szembeni sikerei ellensúlyoztak időlegesen az udvarnál - így könnyen utat talált a Wesselényi-féle összeesküvéshez. Épp emiatt csalták törbe és ítélték halálra törvényellenesen. Vele, mivel egyetlen fiát megfosztották nevétől, oda lett a Zrínyi család is. Habár Péter lánya Ilona, Munkács dicső védője és II. Rákoczi Ferenc édesanyja, mint a magyar történelem egyik hősnője nem hagyott kétséget származásáról és a Zrínyiek kiválóságáról.

Közvetlen emléke nincs a Zrínyieknek a régióban, de nem véletlen, hogy számtalan utca, iskola őrzi nevüket, ahogy szobrot is állítottak tiszteletükre. Ennek a Zrínyi kultusznak a csúcsa mindenképp a 19-20. század fordulóján volt. Ekkor, 1904-ben emeltetett Csáktrornyán a Zrínyi-emlékoszlop közadakozásból, mely kiterjedt a Muraközön túl Zala megyére is.

[vissza]