Régión kívül

Számos természeti, építészeti vagy épp kulturális látnivaló van a régió szomszédságában is, melyeket egy-egy rövidebb kirándulás keretében érdemes lehet felkeresni. Ezek közül az alábbiakban a talán kevésbé ismeretekre hívjuk fel a figyelmet.

		Ágneslak
		A terület ékessége a halastavak karéjában fekvő arborétum, melyet az 1920-as években telepítettek, és tulajdonos, Inkey Pál felesége után kapta nevét. A tavak éghajlat kiegyenlítő hatására a növénykert örökzöldjei párját ritkítóak. Pompás ciprusok, borókák, tuják, és persze fenyők találhatóak itt. Megközelíteni behajtási engedély hiányában gyalogosan vagy kerékpára lehet a 61 számú útról, csodálatos erdőn haladva át.
		Baláta
		Jégkori eredetű ősláp, mely Európa-hírű botanikai ritkaságok élőhelye. Természetvédelmi terület ez, mely egykor a Balatonhoz kapcsolódó tó volt, ma már azonban lefolyástalan. Mindez pedig Belső-Somogy változatos tájú, dombokkal, vízfolyásokkal tarkított homokvidékén található, a Kaszói-erdőben. A szomszédos Kaszó, erdészettel és vadgazdálkodással foglalkozó település, melynek egyik érdekessége a kisvasútja.
		Bucsuszentlászló
		A Dunántúl egyik legnagyobb búcsújáróhelye, mely nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint Szent László királyunk a túlerő elől menekülve Kanizsán a mocsárba ugratott és hosszas, kitartó úszást követően lova itt, egy ki szigeten ért partot, ahol aztán lába nyomán gyógyforrás fakad. A forrás mellett kápolna áll, mellette pedig barokk kegytemplom, mely az eredeti templom, az Angyalok Kápolnájához épült 17. század végén.
		Csáktornyai vár
		Mocsárvár volt hajdanán, mely 1546-től a későbbi szigetvári hős, Zrínyi Miklós birtoka lett. A Zrínyiek uralma alatt sokat fejlődött a vár. Zrínyi Miklós, a költő itt írta a Szigeti veszedelmet, de volt itt könyvnyomtatás is. Tűzvész, földrengés többször megrongálta a várat, mely az átépítések után elvesztette erődítmény jellegét. A vár mellet a kedves barokk kisváros is sétára csábítja az idelátogatókat.
		Csillagvár
		Négyágú csillagot idéző alaprajzáról kapta az építmény a nevét, mely a 19. század elején a Festetics család vadászházának épült. Érdekessége hogy az egykori céljától függetlenül, az akkori romantikus korszaknak megfelelően végvárakat idéző formában épült, árokkal és magas sánctöltéssel. Ma is a végvári életet idéző kiállítás látható benne, és kellemes családi kirándulóhely állatokkal és játszótérrel.
		Jeruzsálem
		A Dráva-menti borvidék délkeleti sarkában fekszik a település, mely nem csupán nevéről és a hozzá kapcsolódó legendáról, de pompás borairól és szépséges panorámájáról is híres. A történet szerint a település nevét és megalapítását a 13. században erre vonuló német kereszteslovagokról kapta. A Jeruzsálem felszabadításában megfáradt hadfiknak megtetszett a hely és annak nedűje, így templomot emeltek és letelepedtek eme földi paradicsomban.
		Lendvai vár
		A Lendva-hegyi szőlők ölelésében fekvő kisváros egyik ékessége a vára, melyet a Bánnfy-ak építtetek, de csak később, Lipót császár tiszteletére kapta L-alakú formáját. A várban múzeum van, benne pedig tárlat a város leghíresebb művészéről, Zala Györgyről, kinek a Hősök terét díszítő szoborcsoportot is köszönhetjük. A várral szemben, a Szentháromság kápolna a város másik nevezetessége, benne Hadik Mihály múmiájával.
		Medes-hegy
		A hegy egyik érdekessége a 20 méter magas tölgyfa kereszt, mely az egykoron itt állt Medes, és további 66 falunak állít emléket, amik Kanizsa eleste után a török pusztításának áldozatai lettek. A másik ékessége a helynek az úgynevezett Medes-hegyi pince és az udvarában álló különleges gyümölcsös, egy génbank. Itt száznál több őshonos gyümölcsfa áll, melyek közül sok már szinte csak lelhető fel, mint például a Petőfi körte.
		Mura-Dráva összefolyás
		Európa talán leginkább természetesen formájában megőrzött folyói ezek, melyek szigeteket, zátonyokat, és homokpadokat építve folyamatosan alakítják medrüket. Találkozásuk pompás látvány, ahogy érdekes látnivaló a folyók és az ártér páratlan élővilágát bemutató tanösvény is. Nem hagyható ki erre járva a folyókra magasodó szőlőhegyen a Szent Mihály kápolna és Festung sem, kiváltképp a bámulatos panoráma miatt.
		Remetekert
		Pihenő- és búcsújáróhely kis kápolnával, melytől nem messze lourdes-i barlangot építettek ki egy forrás mellett. Az oszmán megszállásig itt Boldogasszony nevű falu állt. Később remeték költöztek ide, ezen dimbes-dombos, erdőkkel ölelt nyugalmas tájra, s éltek itt egészen 1770-ig. Kegyhellyé azonban csak a 19. század végi tífuszjárvány után vált, miután a legenda szerint csodás fényjelenségeket láttak itt többen is.
		Szentgyörgyvölgyi református templom
		A 18. század végén épült a templom, melynek ekkor még nem volt tornya, csak egy harangláb állt mellette. Az igazi szépségét azonban nem ez, hanem a templombelső adja, a pompás koronás szószék és festett, kazettás mennyezet. Mindez pedig a helyi mestereket dicséri, Rákos Ferenc, Szabó Tamás és Szabó János asztalos mesterek szaktudását, és Patkó András nyugalmazott oskolamester ecsetkezelését.
		Szőcsénypuszta
		Ma a Széchenyi Zsigmond Erdészeti Szakiskola területe, de szabadon látogatható az egykori Véssey birtok. Kellemes sétára invitál az 19. század végén eklektikus stílusban épült kastély, az angol-kert, a pompás faritkaságokból álló parkerdő, a szépséges Szent Vendel kápolna és ez előtte álló Gábor arkangyal szobor, vagy épp a kis vadaspark, mely utóbbi minden generáció kedvence.

Építészeti érték

Kulturális kincs

Természeti látnivaló