.................................................

Segítség

.................................................

 


PopUp MP3 Player (New Window)


Olajipari történet

Kezdetek

A szénhidrogénipar csak a 19. század végén indul útjára, de magát az olajat, s annak származékait, már korábban is ismerték és használták hazánkban is. Erre utal a 11. századból származó szavunk a szurok, melyet “szurkos patakból” nyernek és használják is annak “ragacsos földjét” fáklya készítésére. Az első tudományos vizsgálatotokat Winterl Jakab egyetemi tanár végezi a 18. században a muraközi kőolajat elemezve. Majd félszáz évre rá pedig már a Magyar Királyi Természettudományi Társulat pályázatot ír ki a hazai “aszfalt-előfordulások” leírására és hasznosítására, melyet Nedtwich Károly nyer el a "A gyulányok neméhez tartozó kátrányos fekete hegyi olaj" című munkájával. Ekkor még a természetes előfordulásokból gyűjtik az olajat és alkalmazzák kocsikenőcsként, gyógyszerként, harci anyagként, valamint világítási célra is. Mindezt egészen a 19. századig, a petróleumlámpa megjelenéséig.

Bányászat

A Kárpátokban és a Muraközben is folynak kutatások, de az ország termelése csekély és igényeit elsődlegesen külföldről elégíti ki. Trianont követően az eddigi lelőhelyek határon kívül kerülnek, így más mezők után kell nézni. Ennek során tárják fel az első, ipari termelésre alkalmas szénhidrogénmezőt Budafapuszta határában, majd 1938-ban megalapítva a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaságot (MAORT) folytatják a kitermelést újabb mezőket nyitva. Mindezek eredményképp 1940-re az ország szénhidrogénekből önellátó lesz.

Az első

Dél-Zalában Angol - Perzsa Olajtársaság 1923-ban már kutatott, de eredménytelenül, így visszaadta a bányászati koncesszióját. Fúrási eredményeik azonban biztatóak voltak, így 1933-ban az European Gas and Electric Company (EUROGASCO) újabb kutatófúrásokat indított. Mindezt Papp Simon geológus vezénylete mellett, aki nem csak szakmai irányítója volt a munkáknak, a fúráshoz szükséges 50 ezer dollárt is ő szerezte meg. A munka 1937. február 9-ig tartott, amikor is a Budafa-1 eredményes lett és jó minőségű gázt adott. Ez lehetővé tette a további kutatófúrásokat és a Budafa-2 elindítását. Papp Simon erről naplójának november 21-én bejegyzésében ezt írja: "Ma kezdett termelni a budafai 2-es fúrás 1204-1208 és 1169-1178 m mélységből 10mm-es fúvókán napi 64-65 m3 benzines olajat és 10.300 m3 gázt". Megszületett a magyar szénhidrogén ipar…

Új ipar, új kúltúra

A MAORT az amerikai szakemberek irányításával nem csupán egy új iparágat, de új munkakultúrát is meghonosított Magyarországon. Ennek hatásai ma már fel sem mérhetőek, de elképzelhető, hogy mit jelentett az addig mélyszegénységben élő falusiak számára egyfelől a biztos és magas jövedelem, másfelől a szakmunka. Ez utóbbi nem csak tanulást jelentett, de pontosságot és elkötelezettséget is, ahol elbocsátást járt pl. a háztáji munkáért.

Települések

Az olajipar megtelepedésével az érintett települések robbanásszerű fejlődésnek indultak. Egyfelől, mert pénz áramlott a térségbe, másfelől pedig magasan kvalifikált emberek. Mindez pedig egy az eddigihez képest teljesen eltérő kultúrával, melynek nyomai még ma is meglepetést okoznak a Bázakerettye vagy épp Lovászi utcáit járó idegenek számára. Lakótelepek épültek egy addig nem ismert környezetet biztosítva, árammal, vezetékes vízzel. Szociális létesítmények épültek, iskolák és művelődési házak, könyvtárak és strandok; melyek máig ható kulturális életet hoztak a településekre.

A per

1948 augusztusában, az első magyarországi koncepciós per keretében, szabotázs vádjával a MAORT vezetőit letartóztatják. A  kommunista hatalomátvétel egyik leghírhedtebb akciója ez, mely nagy nyilvánosság előtt zajlik, a tárgyalást a rádió is közvetíti. A per fővádlottját, dr. Papp Simont első fokon halálra, később életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik. 1949. december 31-én államosítják a vállalatot.

Érdekességek

A szénhidrogén kutatás melléktermékeként fedezik fel a mára európai hírű zalakarosi gyógyvizet, melyre fürdőváros épült és a Dél-zalai turizmus fő célpontja. Az olajipar is egyre inkább turisztikai érdekesség, a kitermelés jelentős csökkenése miatt. Így igazi különlegességet jelentenek a terület ipartörténeti emlékei , mint a himbák, vagy a Bázakerettyén, a BT-2 tankállomás kezelőépületében kialakított kis olajipar-történeti kiállítás és Buda Ernő emlékszoba, valamit a Lovásziban, a LT-3 gyűjtőállomás területén lévő bemutatóhely. Emellett izgalmas kirándulást ígér még a Papp Simon útja elnevezésű teljesítménytúra is, melyet minden év júniusában rendeznek meg.

Forrás és további részletek

Olvasnivaló
Magyar Olajipari Múzeum, Bázakerettye, Lovászi
Mozgókép
Filmhiradó 1937-ből

 


[vissza]

 

Hol van és hogy lehet eljutni?




Mi van még ott?

Sok minden van, kutass tovább!

Milyen az időjárás?