.................................................

Segítség

.................................................

 


PopUp MP3 Player (New Window)


Folyóvizek

 

Dél-Zala folyóvizekben gazdag terület, hazánkban itt a legsűrűbb ezek hálózata. Ennek elsődleges oka az anyagos, vízzárórétegek és a  dombokkal tagolt felszín, melyen nem tudott nagy vízfolyás kialakulni. A terület folyói, a Mura és a Zala, is csak annak határán húzódnak. További jelentékeny vízfolyások a Kerka, a Lendva és a Principális-csatorna, illetve meg kell említeni még a Cserta  és az Alsó- és Felső-Válicka patakokat is.

 

Kerka

Szlovéniában ered több forrásból és kevesebb mint 30 kilométer után már Magyarországon folytatja az útját, hogy 50 kilométer után a Lendvával egyesülve, szlovén-magyar határfolyóként a Murába fusson természetes hármashatárt képezve Horvátországnál. A 20. században árvízvédelmi megfontolásból több lécsőben szabályozták, védőgátak közé terelve, illetve helyenként új mederbe is. Ezzel együtt is szinte minden tekintetben természetes vízfolyásnak mondható és kitűnő ökológiai állapotban van, vize tiszta.

Lendva

Ausztriában ered és nem sokkal ezután már szlovén földön folytatja útját, hogy aztán kevesebb mint 7 kilométeren természetes határa legyen Magyarországnak és Szlovéniának, majd Kerkaszentkirály határában, 76 kilométeres útja végeztével a Kerkába ömöljön. Szabályzott vízfolyás, melynek magyarországi szakasza inkább csatornához hasonlatos, és bár állapota sokat javult, de még mindig inkább szennyezettnek tekinthető.

Mura

Ausztriában ered a Hohe Tauern hegységben 1764 méter magasságban, majd 406 kilométeres után Szlovénián át érkezve horvát-magyar határfolyó lesz és 48 kilométer után Őrtilosnál a Drávába ömlik. Szabályozatlan vízfolyás, mely magyarországi alsó szakaszán is elég gyors folyásúnak tekinthető, s medrét a laza talajban folyamatosan változtatja. Jól mutatja ezt a folyó sodorvonalának és az annak idején ez alapján kimért határvonalnak a mai eltérése. Háborítatlannak tekinthető környezete komoly természeti értéknek tekinthető, ahogy a mára tisztának tekinthető vize is.

Principális

Zala északi feléből, Nagykapornaktól délre induló mesterséges csatorna, egykoron Kanizsa-folyó, melyet a 19. századtól építettek, lecsapolva a 609 négyzetkilométeres vízgyűjtő területtel rendelkező mocsaras, lefolyástalan területeket. A csatorna 21 különböző vízfolyás vizet gyűjti össze több mint 50 kilométeres útja során és szállítja a Murába, melybe Belezna határába torkollik be. Érdekesség, hogy 20. század végétől. a rendszerváltást követően gazdátlanná vált a csatorna és a terület több helyen elkezdte újra felvenni egykori mocsaras állapotát.

Zala

Az Őrségben, Szalafő határában ered és 126 kilométeres útját követően a Kis-Balatonon át Fenékpuszta határában ömlik bele a Balatonba. Dél-zalai szakasza egy lassan áramló, széles vízfolyást mutat, mely nagyrészt a Kis-Balatonnak és a folyó egykori szabályzásának tudható be. A 19. század első harmadától több lépésben szabályozták, mely során a század végén, az akkor teljesen kiszáradt Kis-Balatonon át új mederbe is terelték, kialakítva a mostani befolyási irányát a Balatonba. Később, a 20. század végén visszaállították a hajdani öbölként, illetve mocsárként létező Zala-völgyet a Kis-Balatonnal, természetes állapotot hozva létre, mely igazi kincse hazánknak.

 

Forrás és további részletek

Olvasnivaló

Kerka, Lendva, Mura, Principális, Zala




[vissza]

 

Hol van és hogy lehet eljutni?




Mi van még ott?

Sok minden van, kutass tovább!

Milyen az időjárás?